Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Spirituális játékszabályok

2009.11.25

Spirituális játékszabályok

avagy az Élet természete

 

„ A világ természetéből adódóan maga a rend. A mi feladatunk az, hogy e renddel összhangban éljünk. „ /Henry Miller/

 

- Ez nem ér! – kiáltottad hajdan gyerekként felindultan a játék hevében,  amikor úgy érezted, igazságtalanul hátrányba kerültél.

-  Ez nem igazság! – sóhajtod, zokogod, dühöngöd  ma is elkeseredetten, amikor azt tapasztalod, hogy égbekiáltó méltánytalanság részese vagy,

 holott te minden játékszabályt lelkiismeretesen betartottál. Meglehet, egy egész életet is eltölthetsz az állandó méltánytalanságérzetben. Abban a meggyőződésben, hogy nincs mit tenni: a világ gyarló, te magad pedig egyszerűen nem tartozol a szerencsések közé. Közben talán keresed a miérteket, de hasztalan. Miért is van az, hogy a szorgalmas, becsülettel végzett, kőkemény munka nem feltétlenül hoz sikert? Miért van, hogy te rendkívül sokat adtál, a viszonzás azonban  korántsem ilyen mértékű? Miért becsülik jobban azt, aki kevésbé jó, mint te és így tovább…

 A válasz, a megoldás egyszerűbb, mint hinnéd. Az emberi törvényeknek ugyan megfeleltél, de létezik egy másfajta szabálykönyv, egy magasabb rendű törvénytár is, amelyet nem az emberi elme és főképp, nem az emberi egó kreált. Mindazonáltal ezek a törvények irányítják a világot öröktől fogva, s  mint a világban megnyilvánuló élet részese , te sem vonhatod ki magadat a hatásuk alól.

Amint rányílik a szemed  ezekre a törvényekre, megérted, hogy a világban voltaképpen rend van. Éppúgy, ahogyan tökéletes rend uralja a bolygók járását vagy a virágok nyílását-hervadását.   Megérted, hogy az Élet nem igazságos  - és nem is igazságtalan. Egyszerűen csak a maga  sajátos törvényszerűségei szerint működik, amelyek nem azonosak az emberek által megfogalmazott törvényekkel és értékrendszerrel.

Ha hosszabb időt szeretnél együtt tölteni valakivel, jó ha megbarátkozol a természetével.  Értelmetlen lenne a reklamáció, hogy :  kérem, én  nem így gondoltam, én azt hittem, ez majd  másképp lesz, engem itt kérem voltaképpen becsaptak. És teljességgel értelmetlen lenne az is, ha emiatt csalódott  lennél és szenvednél.

 Ha tehát történetesen az Élettel szeretnél hosszabb időt együtt tölteni ezen a Földön, mégpedig minél harmonikus kapcsolatban, akkor érdemes elfogadnod annak alapvető tulajdonságait vagyis a játékszabályokat.  Valamint azt a furcsa tényt, hogy azok minden látszólagos ellentmondás ellenére is téged szolgálnak…

A közelmúltban rendkívül népszerűvé vált a vonzás törvénye, amelynek segítségével valódi teremtővé léphetünk elő saját életünkben, ám ez a törvény még csak egyetlen a sok közül. Legalább ilyen hasznos ismerni és elfogadni a változás törvényét, miszerint a Világegyetemben és saját életünkben is  a legbiztosabb pont:  a folyamatos változás. Az Élet változékony. Ciklikus. Folyamatosan és örökké átalakítja önmagát.  Nem várhatod tőle, hogy ugyanolyan maradjon, mert az  eredendő természetének mondana ellent. Pontosabban: várhatod ugyan, de csak szenvednél ettől az elvárástól… A változást gyakran katasztrófaként éljük meg, tele félelemmel, holott legnagyszerűbb lehetőségeink is benne rejlenek. A  ciklikusság az a természetes hullám, amelyet  bölcsen meglovagolva a magunk javát szolgálhatjuk. Mindennek szabott ideje van az ég alatt. Mindennek és mindenkinek   megvan a maga ritmusa, a maga időszámítása. Nem véletlen, hogy olykor semmi sem akar előremozdulni, máskor szinte varázsütésre halad előre minden. Aki ráérez a maga saját ciklusára, többé nem esik kétségbe a látszólagos veszteglések idején,  s  nem okoz gondot számára jókor jó helyen lenni. Főképpen pedig képessé válik arra, hogy bízzon saját fejlődésének folyamatában.

Hasonlóképp áldásos, ha tisztában vagyunk az egyensúly törvényével. Boldogságérzetünk, egészségi állapotunk múlik rajta: megtaláljuk-e saját egyensúlyi állapotunkat, legalábbis törekszünk-e rá?

Vagy örökké elvétjük a mértéket, s ily módon végletekbe esve saját magunknak kreálunk különféle fájdalmakat. A törvény arra int, hogy óvakodj a túlzásoktól! Az isteni rend mértéke, amely egészséget, kiegyensúlyozottságot és harmóniát ad: az egyensúly. Bármelyik irányban is veted el a sulykot, az negatív következményekkel jár. Tarts mértéket még abban is, amit a magad ítélete szerint jónak és nemesnek hiszel.

Túl jónak, túl szerénynek, túl felelősségteljesnek lenni sem jó. Vétesz a törvény ellen, hát nem csoda, hogy az eredmény legnagyobb jóindulatod ellenére sem lesz pozitív. Aki önmagát nem becsüli kellő mértékben, az a külvilágtól sem kap kellő megbecsülést. Ha másvalaki kedvéért túlságos mértékben lemondasz saját utadról, egyéniségedről, önkéntesen egészségedre, boldogságodra törsz. A túlzásba vitt akarás, a kőkemény munka sem a siker záloga, hiszen annak legfontosabb varázsszere épp a felszabadult, élvezettel való ténykedés.  Mindenben hasznos törekedni az egyensúlyra: az adok-kapok viszonylatában is. Aki túladakozik, vagy képtelen az elfogadásra, az elkerülhetetlenül hiányt szenved. Éppúgy, mint az, aki adakozása mellé elvárásokat támaszt. Ugyanakkor, csak annyit kaphatunk, amennyit magunk is adunk.

A magasabb rendű akarat törvénye arra figyelmeztet, hogy egónk diktálta meggyőződéseink, személyes vágyaink nem feltétlenül vezérelnek boldogító utakra, a választás törvénye pedig  arra, hogy szabad akaratunk révén mindig van választási  lehetőségünk, s döntésünkért felelősséggel tartozunk.

 A jelen  törvénye szerint a múltban vesztegelni, azon bánkódni vagy a jövőért aggódni, azért sóvárogni egyaránt ártalmas állapot.

 Az egység törvénye kimondja, hogy egy láthatatlan, de eltéphetetlen szál révén mindannyian egyek vagyunk mindenkivel és mindennel, ami él.  Ezért amit másnak teszünk, azt önmagunknak tesszük, amit mástól megtagadunk, magunktól tagadjuk meg.

  A karma törvénye szerint minden tettünknek, gondolatunknak és mulasztásunknak tanító célzatú következménye van.

 

A spirituális törvények megismerése és  az azokkal való összhang segít abban, hogy életünkből minél inkább kiiktathassuk a negatív érzelmeket -   az elégedetlenséget, a türelmetlenséget, a csalódottságot vagy  a félelmet. Ez nem azt jelenti, hogy többé  nem lesz részünk kihívásokban, megpróbáltatásokban, viszont  könnyebben, derűsebben és sikeresebben  birkózhatunk meg velük.

Manapság számtalan kiadvány foglalkozik a „szellem” törvényeivel. De felismerhetjük azokat a természet folyamataiban, az élővilág mechanizmusaiban, a  mesék, mítoszok és példabeszédek világában, a megvilágosodott bölcsek és mesterek tanításaiban és minden létezőben. Valójában minden  dolgunk, minden napunk, minden emberi kapcsolatunk egész életünk ezekkel a törvényekkel szembesít.

 

Rajtad áll, barátságot kötsz-e az Élet természetével?

Élsz-e a lehetőséggel, hogy sajátos törvényei által teljesebb, „gazdagabb” légy?

Mert az  Élet bőkezű…. De  csak annyit ad, amennyit kiveszel a kosarából…

 

 

Pápay Eszter