Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Mottó: A boldogság csupán egy döntés kérdése, amely bármikor meghozható.Mégis, többnyire egy életen át várjuk a megfelelő alkalmat...
 
A fenti címet tekinthetnéd felszólításnak, utasításnak is, de akkor értelmetlen lenne. Parancsra, utasításra senki nem lesz se boldog, se optimista, még akkor sem, ha egyébként vágyik rá. Márpedig vágyik, ez egészen bizonyos.  Így vagy úgy - nyíltan vagy titokban, tudva vagy tudattalanul, mindenki ez után sóvárog. .
 
Minden ember boldog akar lenni ...   -
 
hirdette egy közhelyesnek tűnő sláger  a hatvanas-hetvenes években. A legbanálisabb közhelyek mélyén persze mindig valódi igazságok rejtőznek. Évezredekkel ezelőtt Szent Ágoston is ugyanezt a tételt  fogalmazta meg: minden ember lényéből fakadó, eredendő, természetes vágya, célja a boldogság...
József Attila sem jutott másra, mint hogy ebben a kérdésben sosem lenne szabad engedni: - "nincs alku, én hadd legyek  boldog"....
 
Miért van hát, hogy mégis,  jogos vágyaik ellenére olyan sokan és sokszor - akár egy életen át - szenvednek a boldogtalanságtól?
 
Vajon a földi élet eleve alkalmatlan arra, hogy boldoggá tegyen?
 
Saját meggyőződésem azt diktálja, hogy nem erről van szó.
 
Sokkal inkább arról, hogy nem ismerjük igazán a boldogság természetét.  Valaha talán még  ismertük, de valahogy elfeledtük útközben.... 
 Így aztán nem csoda, ha sosem, vagy csak ritkán  találunk rá, ha külső feltétlekhez kötjük, ha azt hisszük, nekünk  valamiért nem jár és abban az illúzióban élünk, hogy valamiért mindig okunk van a boldogtalanságra...
 
" Gondoltál-e valaha is arra, hogy boldogtalanságra vagy programozva és ezért aztán tehetsz bármit, hogy boldog légy, eleve kudarcra vagy ítélve? Olyan ez, mintha matematikai egyenleteket táplálnál egy számítógépbe, és aztán sikertelenül nyomogatnád a gombokat, hogy Shakespeare idézetekkel szolgáljon. Ha boldog akarsz lenni, az első, amire szükséged van, nem erőfeszítés, nem jóakarat,  nem is helyes vágyakozások, hanem annak a világos megértése, hogy pontosan hogyan programoztak téged. A társadalom és a kultúra, amelyekben felnőttél, arra tanítottak, hogy úgy véld, nem lehetsz boldog bizonyos személyek és tárgyak nélkül."                         
                                               / Anthony de Mello /                  
 
" Megöregszünk, mire megértjük, hogy a boldogság, - melyet azért megtapasztaltunk, noha érdemtelenek voltunk rá, mindent megtettünk érte, hogy magunktól elzavarjuk - velünk van.
A boldogságunk itt van.
MI nem vagyunk itt. "  / Kornis Mihály /
 
 
 .........
 

A keleti kultúrákban a virágzó barackfa,  a tökéletes harmónia, a boldogság szimbóluma. Valójában mindannyian ez alá a fa alá vágyunk…

És néhányan arra vállalkozunk, hogy másoknak is segítsünk e fa alá ülni…

Hogy segítsünk a felismerésben, miszerint ezt a helyet csak  önmagunkban találhatjuk meg.

 

Mert Isten országa - boldogságunk forrása -  bennünk van…

 

Az oldal  címét tekinthetnéd  felszólításnak, utasításnak, de akkor értelmetlen lenne...  Vedd egyszerűen  "programajánlatnak", lehetőségnek, önként választható kedvtelésnek,

 

de legfőképpen: jókívánságnak!...

 

Élj boldogan!

 

Pápay Eszter